Mely vonatkozásokban helytálló az önértékelésünk, amikor kívánatosnak érezzük magunkat, és melyek azok a tulajdonságaink, melyeket egy kicsit túlértékelünk a kelleténél? Ezúttal azt járom körbe, hogy milyen partner teszi elégedetté a férfiakat és a nőket.
634 fős mintán végzett pszichológiai kutatásom alapján a férfiak akkor elégedettek a kapcsolatukkal, ha melegszívű, stabil, vonzó külsejű és szenvedélyes nő a szerelmük. Az is kiderült, hogy sokszor a nők magasabb státusza, karrierje negatív árnyékot vethet minderre. Feltehetőleg azért, mert Magyarországon nehezebb egy család életét megszervezni, amennyiben két hasonlóan fontos karriert is figyelembe kell venni. Érdekes módon, noha a férfiaknak fontos a nők melegszívűsége és stabilitása (nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes párra vágynak), a nők inkább a megjelenésük és a szenvedélyességük alapján értékelik magukat magasra, vagy alacsonyra párkapcsolati szempontból. Úgy tűnik, hogy fontos hangsúlyt fektetni a boldog és működő párkapcsolat érdekében a törődő, szeretetteljes hangulat kialakítására is, a vonzó megjelenés mellett. A nők intelligens, szenvedélyes, melegszívű és stabil partnerre vágynak az eredmények szerint. Azonban itt is meglepő eredményt kaptam, mely szerint a férfiak akkor tartják magukat kívánatosnak, ha jó megjelenésűek, intelligensek, szenvedélyesek, dominánsak (tehát bátrak és magabiztosak) és jó anyagi helyzetük van. Ez arra utal, hogy a közhiedelemmel ellentétben, bár fontosabb a nők számára a pénz, mint a férfiaknak, de az elégedettségük alapja a szeretetteljes, odaadó partner, és kevésbé a magas státusz.
0 Comments
Mennyire vagyunk elégedettek párkapcsolatunkkal? És önmagunkkal? E két tényező szorosan hat egymásra, egymással kölcsönhatásban változnak bennünk.
Hogy mennyire vagyunk elégedettek párkapcsolatunkkal, az függ attól, hogy mennyi előnyös és hátrányos tényezőt veszünk benne észre. Elégedettségünk összetett, az intimitás szintjéből, partnerünk viselkedésének értékeléséből (tehát mi milyennek látjuk, miként ítéljük meg, hogy mit miért tesz), másokkal való összehasonlításból és az egyenrangúságunk érzetéből áll össze. Ezen kívül összefüggésben áll a kötődési stílusunkkal is, biztonságosan kötődő emberek elégedettebbnek érzik magukat, kényelmesebb számukra az intimitás és a közelség egy kapcsolatban. Mivel kapcsolatunkat sokszor másokéval hasonlítgatjuk össze, önértékelésünk forrása is lehet, ha elégedettek vagy elégedetlenek vagyunk azzal. Önértékelésünket az is emelheti, ha házasok vagyunk, ami azt az üzenetet közvetíti, hogy „jó partik” vagyunk, érdemes velünk kapcsolatba lépni. Ezen keresztül mások számára is előnyösebbnek tűnhetünk, ha tartós, elkötelezett párkapcsolatban vagyunk, hiszen bizonyára jó velünk együtt lenni, könnyen ki lehet velünk jönni, tele vagyunk előnyös tulajdonságokkal. Magasabb önértékelésünk ahhoz is hozzájárul, hogy saját kapcsolatunkkal is elégedettebbek legyünk, kevesebb kisebbrendűségi érzés jelentkezik bennünk, kevesebb konfliktust élünk át partnerünkkel, ideális esetben önértékelésünk nem függ a másik átmeneti állapotától, önmagunkban is értékes embernek tekintjük magunkat. Gyakran pozitívabban látjuk partnerünket, torzítva észleljük kapcsolatunkat, mintha egy rózsaszín szemüvegen keresztül tekintenénk a másikra. Ez teljesen természetes folyamat, és előnyös is lehet számos okból. Egyrészt segít átvészelni a nehezebb periódusokat, másrészt pedig összetart minket a pozitív hit a másikban. Vannak azonban olyan időszakok, amikor ez a pozitív illúzió már inkább terhes, és nem enged minket továbblépni egy már megromlott kapcsolatból sem. Ebben az esetben mindig érdemes átgondolnunk, hogy milyen érzéseket kelt bennünk a párkapcsolat, hogyan hat ránk, miben akadályoz minket, mit nehéz belőle elengedni. Sokszor egy pszichológussal könnyebb átbeszélni ezeket a kérdéseket, aki lehetőségeihez képest objektíven tekint a párkapcsolatra, és nem elfogult személyesen egyik fél irányában sem. Ki legyen a párom?
Hogyha nagyon sok ember közül választhatunk partnert magunknak, nem olyan meglepő, ha más tulajdonságokat helyezünk előtérbe, mint ha csak néhány jelentkezőnk akad. Éppen ezért hoztak létre egy olyan vizsgálatot, ami azt mérte, melyek a legfontosabb tulajdonságai az ellenkező nemnek, ami alapján döntünk, és melyek azok, amelyek csak másodlagosak. Az eredmények szerint a nők minden esetben magasabbra értékelték a férfiak státuszát, mert nekik az a legfontosabb, hogy amíg otthon vannak a gyermekekkel, addig legyen valaki, aki Róluk is tud gondoskodni. A férfiaknak természetesen a külső a legfontosabb, és ennek az az igen egyszerű magyarázata, hogy a szép nők hordozzák a legszínvonalasabb, legtúlélőképesebb génállományt. Az sem meglepő, hogy a két nem más elvárásokat helyez előtérbe, ha rövid, és ha hosszú távon gondolkozik. Például hosszú távon a megbízhatóság, rövid távon a külső megjelenés lényegesen fontosabb, mint más tulajdonságok. Válaszd a hasonlót! A sok hüvelykujj-szabály ellenére választásainkban a legmeghatározóbb mégis saját magunk értékelése. Az emberek döntéseit az befolyásolja, hogy milyennek találja önmagát, mert érdemes olyan partnert választanunk, aki hasonlít ránk. Egyrészt stabilabb párt alkotunk, ha a párunkhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezünk, mert könnyebben meg tudjuk érteni egymást. Másrészt pedig a hasonlóság növelésével a gyermekeink is jobban fognak ránk hasonlítani, mint ha nem örökölnének még azonos géneket is mindkettőnktől. A párválasztás során egyúttal azt is fontolóra kell vennünk, hogy olyan partnernél próbálkozunk-e, aki nem áll velünk azonos párkapcsolati érték szinten, hiszen ekkor vagy elutasításban részesülnénk, vagy pedig súlyosan alul választanánk, ami szintén nem lenne előnyös se hosszú, se rövid távú kapcsolatunkra nézve. Az elköteleződés, pártalálás mindenki számára egy életre szóló témakör, számos problémát, konfliktust, nehéz döntéseket rejt magában. Életünk során egyre ügyesebbé válunk ebben a feladatban, ahogy egyre jobban megismerjük egymást, egyre több tapasztalatot szerzünk. Azonban természetes, ha néha úgy érezzük, hogy elakadtunk, és most éppen nem tudjuk, merre tovább. Ilyenkor érdemes lehet kérdéseinket, dilemmáinkat egy szakember segítségével átgondolnunk, aki segít megtalálnunk saját utunkat az aktuális élethelyzetünkben. Tudományos kutatásunkban megkérdeztünk 60 személyt, hogy milyen tulajdonságokkal jellemeznék ideális rövid- és hosszú távú partnerüket. Ezután több, mint 600 személy önbeszámolója alapján egy statisztikai eljárással feltártuk, milyen dimenziókba sorolhatók a kapott tulajdonságok. Az elemzések alapján minden dimenzió egy-egy fontos aspektusa a párválasztási döntéseinknek, amikor egy potenciális partnerről döntést hozunk, saját ideálijainkhoz hasonlítjuk aktuális partnerünket, vagy csak éppen a saját párkapcsolati értékeinket vizsgáljuk.
A kapott 7 faktor a következő: Melegszívűség Az egyik legerősebb dimenzió, mely alapján párkapcsolati ítéleteket hozunk, a melegszívűség. Olyan tulajdonságok mentén mérjük fel egy személy melegszívűségét, mint mennyire gondoskodó, segítőkész, szeretetteljes és támogató az illető. Hosszú távú kapcsolatban jobban igényeli ezt a tulajdonságot mindkét nem, de különösen a nők számára fontos. Stabilitás A türelmes, nyugodt személyeket nevezzük stabilnak. A párkapcsolati működés szempontjából nagyon fontos szempont, hogy a partnerünk és önmagunk is kellő belső nyugalommal tudjon fordulni társa iránt. A stabilitás és a melegszívűség egymással szorosan összefüggő dimenziók, ám két külön aspektusa a kapcsolati kötődésnek, olajozottságnak. Intellektus Az intelligens, okos, művelt tulajdonságú személyek mind a férfiak, mind a nők számára hosszú távon fontosabbak, mint egy rövid távú kapcsolat esetén. Ez a dimenzió kifejezi az utódokba invesztálás képességét, valamint fontos indikátora a genetikai rátermettségnek is. Megjelenés Párkapcsolati szempontból értékeljük a jelentkező vonzerejét, szépségét, alakját, helyességét is. Ahogy arra korábbi írásaimban is utaltam, a külső megjelenés fontos jelzőértékkel bír az adott partner genetikai rátermettségéről, így nem meglepő, hogy ezt a tulajdonságát az ellenkező nemnek automatikusan felmérjük. Szenvedélyesség A szenvedélyes, érzéki, szexuálisan kielégítő partnerek rövidtávon kelendőbbek férfiak és nők számára egyaránt, és ez a dimenzió a megjelenéssel függ össze szorosan. A külsőhöz hasonlóan a szenvedélyesség is a partner genetikai rátermettségéről ad tanúbizonyságot, ám vizuális jelzések helyett inkább viselkedéses formában juttatja ezt a másik tudomására. Státusz A jó anyagi és társadalmi helyzet, jó állás fontosabb a nők számára, mint a férfiaknak, és ezt számos kulturális és evolúciós tényezőre lehet visszavezetni. A nők számára kevesebb lehetőség adódik nagy mennyiségű erőforrást elérni gyermeknevelés mellett, egyrészt fizikai és időbeli korlátozottság miatt. Másrészt a társadalmi berendezkedés, intézkedések, munkavállalási lehetőségek is egyelőre ezt az egyenlőtlenséget segítik elő, mely megnöveli a partner státusza iránti igényt a nőkben. Dominancia A nők számára fontosabb, hogy határozott, magabiztos, bátor partnert találjanak maguknak, mint a férfiaknak. Érdekes módon ez egy olyan dimenzió, mely bizonyos szempontból Magyarországon egyedülállónak tekinthető. Egy lehetséges magyarázat erre, hogy a szűkösebb anyagi forrásokért folytatott versenyben jobban kialakul a figyelem eziránt a tulajdonság iránt, mint más, tehetősebb társadalmakban. Amikor párt választunk magunknak, az ideális partnerről való elképzeléseink segítenek ebben a fontos döntési helyzetben, mialatt érzelmeinket, gondolkodásunkat és viselkedésünket is megmozgatja ez a komplex folyamat. Ideáljaink a serdülőkor és a fiatal felnőttkor ideje alatt alakulnak ki, ilyenkor kerül előtérbe, hogy milyen igényeink, véleményünk van magunkról és a potenciális partnerekről.
Az ideális sztenderdünk egy olyan tudáshalmaz a fejünkben, mely tartalmazza a saját értékünket(mint egy ugyanolyan résztvevőét a párválasztásban, amilyen bárki más is lehet), ezen kívül az ideális partner és az ideális párkapcsolat elképzelését is. Ez a tudásunk folyamatosan elérhető, és fontos szerepet játszik párkapcsolataink fenntartásában. Megkönnyíti párkapcsolati döntéseinket az aktuális jelentkezőkről, például azáltal, hogy fel tudjuk mérni, mekkora a különbség az ideáljaink és a partnerjelölt között. Az ideális sztenderdjeink segítségével tudjuk a párkapcsolati nehézségeket és problémákat értelmezni, és megoldási javaslatokat találni, hiszen segít felfejtenünk, hogy mivel vagyunk elégedetlenek. Ezek a gondolkodási sémák kapcsolatunk eseményeinek előrejelzését és irányítását is lehetővé teszik, ettől érezzük magunkat biztonságban egy párkapcsolatban. Így érezzük azt, hogy a kapcsolatunk kiszámítható, és meg tudjuk érteni, mi miért történik. Az ideáljaink eme fontos szerepeiből több dolog is következik: egyrészt az ideáljainkat kénytelenek vagyunk megváltoztatni, amikor elköteleződünk egy párkapcsolatban, hiszen valószínűleg mindig lesz egy eltérés az ideális és a valóságos partnerünk között, ez időnként partnerünk idealizálásán keresztül történik meg. Másrészről viszont, azokban a speciális helyzetekben, amikor éppen elköteleződni szeretnénk, kimondottan szigorúvá válunk a potenciális partner értékelésében, hogy megbizonyosodjunk róla, valóban ezzel a személlyel szeretnénk egy életre összekötni magunkat. Hogy mennyire leszünk elégedettek párkapcsolatunkkal, az nagyban függ attól, hogy a potenciális személyt mennyire érezzük eltérőnek a vágyainktól (akár negatív, akár pozitív irányban). Ha az áhított személy túlteljesíti elvárásainkat, sok esetben az sem okoz boldogságot, ha együtt lehetünk vele, könnyen féltékenységbe hajszol minket, illetve a félelembe, hogy az illető elhagy egy „jobb” jelentkezőért. Ebből kifolyólag is, ideáljaink nagyban függnek attól, hogy milyennek tartjuk magunkat, sőt, minél értékesebbnek tartja magát valaki, annál rugalmatlanabb abban, hogy milyen párt szeretne. Minél több aspektusban passzol partnerünk kívánságainkhoz, annál boldogabb, kielégítőbb, minőségibb kapcsolatunk lehet. Különösen fontos, hogy a belülről fakadó vágyainknak megfelelő partnert találjunk (például a párunk kedvessége, megbízhatósága, intimitása tekintetében), mert ettől jobban tudunk együtt funkcionálni. Amikor jól egymásra találunk valakivel a közelségre, nyitott és őszinte intimitásra való igényünkben, egyúttal a külsőségek jelentősége is le tud csökkenni (ilyenek például a partner gazdasági, szociális helyzete, külső megjelenése). Mindezekből is következik, hogy önmagunk megismerése, vágyaink felfedezése az első lépés lehet egy boldog, kielégítő párkapcsolat felépítéséhez. Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az evolúció nem csak egyszerűen az elődeinkre vagy a sejtjeinkre hatott, de az elménkre, a pszichológiai értelemben vett tudatunkra is. Ezek a hatások a mai napig mérhetők, hiszen a civilizált társadalmak evolúciós viszonylatokban csak nagyon rövid ideje állnak fenn. Mindez befolyással van a jelenlegi döntéshozatalunkra, párválasztási szokásainkra, tehát a gyermekáldásra is. Ez logikusan következik a sikeres alkalmazkodás egyik vezérelvéből: adjuk tovább utódaink által a lehető legtöbb túlélőképes génünket, maradjon fenn a saját "vérünk".
Milyen úton megy végbe? A szülők csak azzal képesek az utódaik túlélési esélyeit növelni, ha a további lehetséges utódaiktól vonják el a befektethető erőforrást. Ez azért lényeges az emberi fajnál, mert jellemzően a nőknek eredendően több energiát szükséges a gyermeknevelésbe fektetni, mint a férfiaknak – gondoljunk csak a 9 hónapos terhességre, és az utána következő szoptatási időszakra, mely hosszan elnyúlik és ez alatt az anya kiszolgáltatott környezetének. Ebből azt gondolhatnánk, hogy a nőknek jobban megérné csupán hosszú távú párkapcsolatokba bocsátkozni, a férfiaknak pedig minél több és minél rövidebbekbe (éppen csak ameddig a megtermékenyülés megtörténik), de ez nem így van. Mindkét nemnek származnak előnyei és hátrányai is mind a rövid (egy éjszakás, vagy szeretői), mind a hosszú távú párkapcsolatokból. A rövid távú kapcsolatba kerülő emberek rosszabb megítélést kapnak környezetüktől, nemi betegségekre való nagyobb veszélynek lesznek kitéve, azonban a gyermekeik genetikai változatossága megnőhet! Nem ismeretlen számunkra a történet, amikor egy macsó matadortól származó gyermeket nevel fel egy kedves és megbízható, ám kevésbé vonzó apa. Az evolúció ezt is megoldotta. Párválasztásunk természetes sokszínűségére adnak ezek az elméletek magyarázatot, mely segíthet elfogadni, és megérteni egy-egy párkapcsolati történést. Azonban személyes érzelmeinkre kihathatnak ezek a szituációk. Kérjen segítséget, amennyiben úgy érzi, nem tud egyedül megbirkózni egy életeseménnyel, párkapcsolati konfliktussal, mely Ön számára megterhelő, és feszültséget okoz. |
Szerző:Csajbók Zsófia Fotó: https://flic.kr/p/zD6o4f
Archives
May 2024
Categories |