A párválasztást olyan szemszögből is tudjuk vizsgálni, mintha egy piacon alkudoznánk egymással. Mindenkinek van egy elképzelése arról, hogy mennyit ér a portékája. Hogyha ez egy cserekereskedelem lenne, akkor az embereknek gyorsan fel kellene mérniük, hogy milyen értékű tárgyak lennének nagyjából elfogadhatók az általunk kínált áruért cserébe. Többféle szempontot is figyelembe veszünk ilyenkor, például az állapotát, méretét, használati értékét. Fontos tudnunk ilyenkor, hogy az ár bizonytalan, hiszen annyit ér, amennyit egy adott pillanatban adnak érte. Maga a tranzakció határozza meg az értékét, mert az függ attól a személytől is, akinek éppen akkor szüksége van egy termékre. Például, ha sürgős, lehet, hogy többet is hajlandó fizetni érte, mint ha ráérne még válogatni. A párválasztás is hasonló analógiával magyarázható. Úgynevezett párválasztási piacon keresünk magunknak társat. Az emberek különböző stratégiákkal állnak neki a feladatnak. Például van olyan, aki nagyon sok ajánlatot tesz. Viszonylag könnyen hív randira másokat, és ezt a stratégiát egészen addig űzi, amíg a sok ajánlatból néhány sikeres lesz. Mások nagyon sokáig válogatnak, és csak egy-két ember jöhet náluk szóba, mint partnerjelölt. Számos faktor befolyásolja, hogy ki kinek mond igent és nemet, amikor egy kezdeményezés megtörténik. A külsőnk, az életkorunk, anyagi helyzetünk kerül összehasonlításra a partnerjelöltünk tulajdonságaival.
Érdekes módon azonban, hogyha megkérdezzük az embereket, hogy nagyjából milyen magasan értékelik magukat egy skálán párkapcsolati kívánatosság szempontjából, akkor csak kicsi összefüggést találunk az életkor tekintetében. Minket kutatókat ez nagyon meglepett, mert nem gondoltuk volna, hogy a 18 éves férfiak és nők csak alig fogják magukat kívánatosabbnak tartani, mint a 60 éves férfiak és nők. Az evolúciós elmélet azt jelezné előre, hogy mivel objektíven tekintve a 60 éveseknek már kisebb a kapacitásuk, hogy gyermeket nemzzenek, gyermeket hozzanak a világra, ezért ez a párkapcsolati piacon vett önértékelésükben is tükröződni fog. Pedig a valóságban a válaszok egészen mást mutattak. Tanulságos, hogy a párkapcsolati önértékelés bizonyos mértékben független az objektív és fix tulajdonságoktól, mint például, hogy hány éves az illető. Úgy tűnik, hogy az emberek azt veszik inkább figyelembe, amikor magukat értékelik, akik a számukra a legelérhetőbbek. Például a 60 évesek más hatvanas emberekhez viszonyítják az adottságaikat, és így a saját mezőnyükön belül hasonlítgatják magukat. Ez a jelenség nagyon fontos, mert sokat elárul arról, hogy mennyire befolyásolni tudják a hiedelmeink azt, ahogy saját magunkat látjuk és értékeljük.
0 Comments
Leave a Reply. |
Szerző:Csajbók Zsófia Fotó: https://flic.kr/p/zD6o4f
Archives
October 2022
Categories |